Tegnap előtt kezembe akadt a könyvesboltban Dan Millman legújabb, számomra tőle a harmadik fantasztikus könyve. Két nap alatt beutaztam vele a kis világot, az életeket, sorsokat amiket megjelenít benne. Megismertem Szókratész, a mestere életét, akiről a békés harcos útjában csak annyit tudtunk, hogy végtelenül bölcs, és nemesen egyszerű.
Most már azt is tudom, hogy ezer embernek is sok fájdalmat élt meg, és azzal, hogy talpra tudott állni, ki tudott mászni a családi karmikus börtönéből: feloldozta és tanította az utána felnövő generációt: közöttük Dan-t is. Lenyűgöző elolvasni egy ember életét. De megélni és leírni sem hétköznapi élmény.
Legnehezebb feladatokat csak a legjobb tanulók kapnak.
Amennyi ember sorsát ő átírta, ahogyan végigrezgett a háló, és most még több száz évvel később ide is elért a rezgés... Lenyűgöző.
Eszembe juttatja a saját életemet, és hogy feladatokkal,de megoldóképlettel is születtem le, és hogy az ősfájdalom amit a kezdet kezdetén az én családom is megélhetett, lassan talán elfogy: és mindig tudunk egy egy aprósággal többet megoldani belőle, amíg egyszer csak bezárul a kör. Remélem nálam.
Egyenlőre nem tudok elég bölcsességgel beszélni sem a sajátom, sem más életéről, egyszer talán majd megteszem. Valamit azért megértettem, ami ki fogja bontani magát mire itt az idő.
Addig is marad a vezérfonalba vetett bizalmam.
Hiszen a tarot jóslásom tegnapról:
Sorsfeladatod:
A boldogság.
Jé... hát... hello
7 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése