Elesni és elengedni

 Minden nap egy-egy spirituális tanítás.
Tegnap fizikálisan is estem egy nagyot és ez is sokat tanított nekem.
Egyrészt, hogy elesni ( elvont és nem elvont értelemben egyaránt) természetes, hozzátartozik az élethez, és közben már nem olyan rossz mint amennyire előtte félünk tőle. Jó volt elesni, mert már nem félek tőle. És amiatt is jó volt, mert annyira a mostban vagy közben, hogy utána úgy érzed magad mint egy hős, mert a helyzet ura voltál, azáltal, hogy teljességében élted meg a pillanatot. És ez még akkor is jó, ha egyébként rossz :) Szeretnék megtanulni a mostban lenni mindig, mert az a teljesség maga. És örömmel kijelenthetem, hogy 23 évesen végre megtanultam esni :D Nem úgy, mint a balta, pedig biciklivel lejtőn lefelé erre is meglett volna az esély, hanem a körülményekhez képest a legjobban. Remélem ez arra utal, hogy rugalmasabb vagyok, mint amikor legutóbb a bokám kiment. Vagy az őrangyalaim tudják, hogy nincsen betegbiztosításom :D

Erről az időszakomról, amit most megélek, csak annyit tudok mondani, hogy „íztelen és szagtalan”, ami nyilván az én mulasztásaim következményei. Emiatt nincs étvágyam, életvágyam, betegeskedek, lesérülök, rosszak az álmaim és a valóságom is. Ez a negatív része. A pozitív része, hogy közeleg a változás, de még nincs itt, és nem tudom siettetni. Lehet, hogy tudnám, de nem lennék benne hiteles, várom, hogy kiforrják magukat a dolgok. És nem lustaságból várok, hanem mert mindennek meg van az ideje, és ezt üzenetként kaptam. Viszont tudom, hogy mit és mikor szeretnék csinálni, és ezek most nem flegmatikus „ejj, ráérünk erre még” dolgok , hanem olyan késztések, amiket persze már rég meg kellett volna lépnem, de most az igényem is meg lett rá. Ennek központi feladata most a szervezettség megoldása az életemben. Minden „apróság” szervezetlen jelenleg a mindennapjaimban, az étkezésem, az időbeosztásom, a pénzem kezelése, a lakásom és a többi...Ahhoz, hogy az életem ezen része szolgáljon engem, és ne én váljak kiszolgáltatottá, komoly változtatásokra lesz szükség. Már el is kezdtem. :) A komolyabb változások most már maguktól fognak történni, mert elindítottam egy szálat a szeptemberi iskolakezdéssel, és ahogy elkezdem, úgy szinte következmény lesz, amire vágyom is: hogy egy kicsit elkezdjem regenerálni magam testileg lelkileg, és ahhoz az szükségeltetik, hogy sokat legyek egyedül. Még ha szeretném sem lenne időm másra, és az értékes szabadidőmet pedig semmi másra nem szeretném áldozni, csak arra, hogy mozogjak, olvassak, tanuljak, tanítsak, feloldjam a blokkjaim. Ha igazán őszinte vagyok magamhoz, belátom, hogy jó ideje sem adni, sem kapni nem voltam képes úgy, ahogy különben szeretnék, mert nem volt meg a „pihenőidő”, az idő amikor én beszélgettem a lelkemmel hosszasan, mert bár minden nap szoktam, de most hónapokra van szükségem, nem röpke alkalmakra.

A blogírással kapcsolatban is vannak tervek. Címváltoztatás, azaz egy új blog, körülbelül régi tartalommal, de új címmel. Amikor kitaláltam a könnycseppek címet, még jóval azelőtt, hogy elkezdtem volna a blogot, még csak verseket írtam. Verseket, amik a lelki válságokkor születtek, és segítettek megtisztulni. Tisztulni a könnyek által. Mert ezek nem negatív, hanem blokkoldó könnyek, de akkor is könnyek, és már rég nem ezen van a hangsúly az életemben. Az a szakasza az életemnek rég lejárt, már az írásoknak is más, valami több a célja. A blog új címe Hermésszel, azaz Merkúrral fog kapcsolatban állni, és örülök, hogy így végig futottak ezek a szálak, mert a blog cím változtatás sem új ötlet, csak a címre vártam :) és íme, a Symbolon Merkúr értelmezése:

Az isteni bárka, intellektus, kapcsolat, figyelő, könnyedség

A kártya uralkodó színe a sárga, a levegő archetípusának és a közvetítésnek a színe. A kép Hermészt, az istenek küldöttét ábrázolja. Sisakján és a lábain látható szárnyak segítségével könnyedén lebeg a talaj fölött. Azért hagyta el a várost, hogy a világ számára közvetítsen egy üzenetet. Az őt körülvevő pillangók is ugyanúgy a repülés, a játék, és a könnyedség szimbólumai, mint a gyermekláncfű, amely, ha elfújjuk, magvait átadja a szélnek, hogy az a lehető legmesszebbre elvigye.  És az okok, hogy ezt választom: Születési bolygóm a Merkúr, az ascendensem, az Ikrek uralkodó bolygója. Célom a közvetítés az Isteni felől az emberek felé. A Könnycseppek című blogom képe a gyermekláncfű, így összekapcsolódik régi és új. Vacilláltam még, hogy ehelyett Noé legyen-e a blog címében, és benne is lett: az isteni bárka.  Egy szó, mint száz: nemsokára az egyes évembe lépek, és addig kötelezően meg kell tisztulnom testileg lelkileg, mert elindulni csakis tiszta lappal lehet. Találkozunk még! :)

Égi Üzenetek

19.-től máig, egy 25.-i és egy 31.-i csúcsponttal befejezőleg komoly üzeneteket kaptam.

Annyira komoly üzeneteket, hogy nem is tudom, hogyan oszthatnám meg.

Én sem hiszem, hogy teljesen felfogtam. De teljesen átjött az biztos.

Annyira, hogy még arra is gondoltam, hogy elszámolták a világvégét, és most közeleg csak gőzerővel...

Külön köszönet Kiss Balázs Kunónak, aki nagy felkiáltójeleket állított elém, azzal, hogy leírta, hogy amit megéltem valóban üzenet volt.

A csodálatos maják tudását megosztva velem, bizonyíthatóan és értelemszerűen sorakoznak előttem a történések miértjei.

25.-én, amit a Maják ” időn kívüli nap”-nak hívtak, megtapasztalhattuk a magasabb dimenziók , az időn kívüliség tudását. 1987-2013 között az 52 éves periódus felezőpontján már „ több a fény mint a sötétség” – írja Balázs a Maja idő értelmezését.

Aznap ezeket az üzeneteket kaptam, és írtam is le rögtön:

„Az emlékek képkockánként peregnek előttem, mintha balesetet szenvedtem  volna vagy haldokolnék.

Az üzenet, a valódi egyetlen üzenet olyan egyszerű, hogy nem értettem. És nem is tudom, hogy írjam le,hogy ne gondoljátok azt: életunt, depressziós hangulat lett úrrá rajtam.

Merthogy nem haldoklok, hanem ébredezek. Vagyis kezd elhalni minden ami nem igaz.

És hát roppant mód érdekes: de semmi sem igaz.

Ez a lét itt, nem rejt sok valóságot, valódiságot rólam, rólad (...)„

Aztán teltek múltak a napok. És jöttek az üzenetek, először a magyarságról. Eltitkolt történelemről, újító emberekről, akik az elmúlt években bukkantak föl. Gondoltam ideje elkezdeni végre foglalkozni a témával, mert már annyiszor jött, és most el is kezdett igazán érdekelni. Mintha már látnám az út körvonalát, valódiságát, amit eddig még nem. Eddig még csak azt tudtam, valami lesz, de most már bennem van a „bizsergés”, hogy közel az igazi útja ennek.

Aztán jött egy újabb információ. A majákkal kapcsolatos felfedezésről. Itt már először bekapcsolt az egóm, és kizártam ezt. Aztán egy nappal később teljesen más helyről jött ugyanaz az információ. És vele a következő egyetemes üzenet, amit pedig most fogok leírni, mert ez ma történt.

Erről a napról Balázs így ír:

A Hold a Plejádok csillaghalmazában, a Nap a Jászol csillaghalmazában. Isten-ember tudatosság. Mindkét csillagcsoport üzenete az emberiség fejlődésében egy-egy jelentős mérföldkő. A Plejádokról érkező „nővéreink” csodás ajándékot adtak nekünk, amely által a valójában szabad akarat bolygójává tudott válni a Földünk, ahol a teremtés csodáit tapasztalhatja meg az a Tudat, amely képes túllépni a társadalmi berendezkedésen. A Jászol csillaghalmaz a Krisztusi energiák, a Krisztus-háló eljövetelét szimbolizálja, amikor is az ember megkapta az adományt, hogy saját magában hívhatja elő Isten országát.”

E két mérföldkő, a 25.-e, és a 31.-e után már tényleg csak a mi dolgunk mit kezdünk ezekkel a mindent fölülmúló energiákkal...

A mai üzenetem a következő volt:

Sok információ jött a napokban elképesztő felfedezésekkel kapcsolatban, amik súrolják a józanész határait. Nem fogok semmit leírni, csak a megtapasztalás lényegét.

A következőre jöttem rá:

Amit értelemmel felfoghatsz, az értelem képessége a következőket takarja: Az elme mindig csak másol. A hétköznapi tudás, értelem, agyi funkciók, csak arra képesek, hogy különböző szinteken, de valami olyasvalamit hozzanak létre, értsenek vagy értessenek meg, amit már valahol láttak, hallottak.

Legyen ez tudatos emlék, tudat alatti emlék, vagy egy olyan tudás amit az őseinktől „öröklünk” meg, így vagy úgy. Ha megalkotunk egy színt, egy formát, az hasonlít a természetben valamire. Ha leírunk valamit, az a történet másol egy igaz történetet. A tudatalattinkban megbúvó képzeletek és álmok is jönnek egy valóságos emlékképből, csak ezek nem mindig tudatosodnak. Minden tudásunk emlék. Másolat. „Hamisítvány” ha kicsit gonoszkodni akarnék... :)

Ez sok mindent jelent számunkra, de előre vetítve egy valamit: a világ sokkal de sokkal tágabb, végtelenebb annál, mint amennyit látunk, hallunk, érzékelünk.

A történelem sok mondát közöl. Vallásokat, csodákat, természetfeletti erőket, és lényeket. Olyan dolgokat amiket ma összefoglaló néven ma úgy hívunk: mese...

Korszakokat említhetnék, kultúrákat, vallásokat, civilizációkat amire ma azt mondjuk kezdetleges és  a tudomány meg nem értéséből fakad. És ez a mai kor óriási nagy tévedése.

Az Egyiptomi halál kultusz különleges és egyedi , amihez hasonló azóta sem létezett, és már évek óta kezdem érezni, és a megvilágosodás útja felé haladó emberek, mesterek körülöttem is kezdik újra tanítani,a mit ők akkor már nagyon jól tudtak és értettek.

A Védák már akkor úgy gyógyítottak, ahogyan ma még a nyugati orvostudomány nem tud.

Az ősi kínai orvoslás tanítói csak rád néznek, és tudják a teljes fizikai és lelki állapotod.

Sorolhatnám végtelenségig Atlantisszal, a majákkal, a táltosokkal.

Beszélhetnénk Dzsinnekről, szirénekről, boszorkányokról, szellemekről, mennyországról és pokolról, Istenekről, földönkívüliekről. Mert mind mind sokkal igazabbak, mint gondolnánk.

A világot kétféleképpen írhatod le: értelemmel, ami mindig csak másol: így nem hazudik. Mivel másolat, lehet gyenge, és cicomázott: de köze van az eredetihez, hiszen önállóan alkotni nem tud.

A másik mód, hogy eldobod az értelmet, és átadod magad annak az érzésnek, hogy része vagy az egésznek, áthidalsz múltat, jelent, jövőt, benned van a minden, te vagy a minden „része és egésze”.

Ez a tudás pedig nem téved.

Ebben a tudásban hiányosságok sincsenek. Ha megismered az univerzális alaptörvényeket,

minden elkezd egymásra épülni benned, amit hallassz, tapasztalsz.

Felépült a váram.

 Látom.

Látom a felépült világot ami sokkal valódibb, mint az „itteni”.

...Ami fent úgy lent, ami kint, úgy bent...

Nem csak mi vagyunk...