2011. október 31.

A teljesség felé

Tudások halmazában keressük az egyetlen szót, ami megvált. Fáradtak vagyunk. Már csak arra vágyunk valaki azt mondja: ennyi volt. Jól csináltad. Befejezted. Közben jól tudjuk: hosszú az út. Még ha valaminek a végén is járunk: az is csak átvezet minket egy újabb állomásra. Néha mohón vágyunk a végre, mégis faljuk az életet. Egy kívánság sem marad teljesítetlen: Mi teremtjük a körforgást, a mindig megszüli magát a létet, amiből mégis kiszakadni vágyunk.
Saját értelmi világunk áldozatai lettünk. Azt mondjuk lassan mindenre: tudom. Mindent meghódítunk, magunkévá teszünk, mégis oly hontalanul tengődünk, olyan 'seállat' 'seisten' módon.
Leszakítottuk a tudás fájáról az almát. Felvállaltuk az Isteni oltalom ajándékának elvesztését, az önuralom elérése érdekében.
Megérte? Meg.
Olyan végtelenül jó lesz majd hazatalálni ezek után. Olyan tapasztalt, beteljesített. Olyan értelmet nyerten odaadva az értelmet, visszaadni az ajándékot, rámosolyogva apánkra: megér(t)ettem!
Én boldog vagyok.
És ez a cél: Keresztül megyünk a tudás és a tudatlanság állomásain. Vagyunk áldozatok, de mi is áldozunk, nem vagyunk tökéletesek soha, és egyszer csak megértjük: boldognak lenni nem kiváltság, nem a 'majd ha', hanem a befogadás és megtartás képessége. Nem a birtokló megtartás, hanem a kilégzés, belégzés közötti csend, a befogadom-ellököm közötti 'egyek vagyunk' élmény. Felejtsük el az idő fogalmát, amit szenvedéseink táptalajának teremtettünk, hogy azt mondhassuk: rövid. Emeljük a mennyiségi tapasztalást minőségibe, és mondjuk azt/éljük azt: TELJESSÉG.

2011. október 7.

Tudatosan, tovább!

Az életem most csodálatos, érzem ahogy kiteljesedek, ahogy a mindennapokba beleépítem az ős-tudást, amit az elmúlt években kibontogattam magamban.
Mégis ma éjjel: Rémálmok…
Miért?
Kérdezem.
Rájövök.
Egy újabb múltbéli blokk. Miért most?
Biztos most van itt az ideje, de nem gondoltam, hogy még ilyen köröket is kell futnom.
Rájöttem, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy egy ilyen letisztult időszakban jött ez elő. Ahogy életem szála halad az ujjaim között, lesöprök róla mindent, ami nem odavaló. Némelyik csak úgy eltűnik könnyebbséget hagyva maga után, mintha csak egy odatapadt kis sárdarab lenne, de ez egy csomó. Itt még meg kell állnom bogozni.
Ráadásul ez egy olyan üzenet, ami… nem egy kis cetli egy mondattal, hanem egy többlapos történet.
1. Rakd le a szüleid terheit! Nem a tieid, ezeket csak ők oldhatják meg!
2. Rakd le a beléd nevelt negatív mintát: „nem vagy elég jó”

És még számtalan más üzenetet, amit találok majd bogozás közben.
És jelentős az is: miért most?
Mert már elültettem a magot a lelkemben, amiből kinő majd a családfa, amit én fogok nevelni egy társsal együtt, akinek negatív tapasztalataim ellenére is, sokszor át kell majd adnom az irányítást, hogy támaszom legyen, hogy én is támasza lehessek majd valakinek.
Ezek csak az első lépések: de a ház alapja adja meg a későbbi stabilitást. Nem hibázhatok, de nem is félhetek tőle, hogy hibázok.
A kemény munka időszaka folytatódik, de marad a határtalan boldogság, és tudatosság is velem. Az ő kezüket már nem engedem el
:)

2011. október 3.

Vallomás

Szeretlek az örökké hitével, a pillanat valóságában.
Tudatosságból ösztönösen?
Vagy, mint bolond, ki nem tanul semmiből, egyszerre csak mégis elfelejt fájni a fájdalma.

Szemszögek

1. szög - pszichológia megoldóképlettel.

Minden szélsőséges emberi cselekedetért, egy szélsőséges helyzet a felelős.
Minden szélsőséges emberi tulajdonságért, egy hosszan tartó szélsőséges helyzet a felelős.
A helyzetből való kilépés lehetősége egyenlő a hely elhagyásával.
Ne feledd!
Az élet három dimenziós. Nincs sakk matt.


2. szög - Neked van igazad?- idézetekkel,majd a pontot feltéve a magyar nyelv bölcsességével.


"Az igazság idegállapot, vagy megfogalmazás" - Szabó Lőrincet megerősítve.

"Higgy annak, aki az igazságot keresi, de óvakodj attól, aki azt hiszi, megtalálta"
/A. Gide/

Azaz: iGAZság.
(Azaz: relatív.)

3.szög- a biocomputer- az agy

Bármit gyorsan, könnyedén beprogramozhatsz magadnak.
Igazi kétélű fegyver.
Mindenre aligha használható. Intelligenciája, az intelligencia skála eleje.
Mire képes, mik a gyengeségei?
Ismétlés, utánzás, kimerülés, túlpörgés (lefagy, túlmelegszik, akárcsak a gépek)
(megjegyzés: Nem lebecsülni. Idomítani. Baráttá formálni, ne ellenséggé, és ne főnökké)

3 és fél szög- Miért nem kapcsolod ki??

Computer kikapcs. (különben hamar tönkremegy...)
Magasabb intelligencia bekapcs.
(mert ugye nem csak egy gép vagy...)

Mit tud?

3D kitágul. Nem helyfüggő. Nem függő!
Nem program.
A CSAK LENNI állapota.

Megoldás: Találd meg a kikapcsoló gombod!


4. szög- Lezárás

Ha ideje van, lépj tovább, ha ideje van, adj másnak is igazat, ha ideje van, használd a fejed, ha ideje van, tudd kikapcsolni!

Gondolataidat tartsd tisztán, ha szennyeződik, ne bánkódj rajta, csak mosd ki.
A tudat hasad (egészségtelenség), és feldarabolt emberként, nem tükrözheted méltón az élet igazi nagyságát. Légy Példakép,ne vádaskodj, téged is csak tükröznek mások. Szeress, hidd el, ez az igazi természeted, és akkor ez lesz.
Fáradhatatlanul ess el. A föld is a részed, nem csak az ég. Ne feledd, hogy szén vagy, mikor gyémántnak érzed magad, és ne feledd, hogy gyémánt vagy, mikor szénnek érzed magad, és nem lesz gond. :)

Képletek a képekben

Elém hullott egy madártoll.
Közben harangoztak.

Jelek.

Hangulatok.

Emberek.

Nem szeretném, ha az élethelyzeteim, és az idegállapotom határozna meg.
Meg kell találnom a kikapcsoló gombom.
Néha jó lenne 'nem lenni', de ez az állapot nem a halál.
A halál is csak a kör folytatása.
Én a körön kívül képzelném ezt a semmit, ami lehet, hogy az igazi valami.


Láttam ma a naplementét.
Az ég aljának 'égalja' színe volt. Nem rózsaszín. Hanem debreceni naplemente szín.
Olyan szín, ami csak ott, csak akkor létezett. Egy olyan, új dimenzióra világított rá, amire vágyunk, itt van közel, mégsem tudunk benne élni.

(2011.09.25, Hajdúszoboszló)