Gyémánt-tudat

Arra kérlek Téged, te cseppekre hullott nagy lélekóceán, hogy légy hálás mindenért, ami az életedben történt, történik, mert széndarabból gyémánttá formál! Tested és lelked legyen számodra tehetetlen gyermek, akit a legjobb minőségű táplálékkal kell ellátnod!

(Tenyeremet simogatja hátad...)

Tenyeremet simogatja hátad.
Elfogadtalak.
Édes játékom nékem,
bekeretezzelek? Falra rakjalak?
Kértem légy holnapom,
s most bámulom,
a pillanatot,
mit
alakítok,
alkotok.
De ki(d) vagyok?

Eldöntöttelek.
Dönt, dönt, döng
a szó
s a szívem
most jó . Meleg.
De jó volt szállni is
mint madár,
s most hazám
házad,
hazád?
De ki(m) vagy?

Karodban nőalak:
én.
Omlanak kőfalak
s fény
hatol át.
Fél
még
bennem a fél
az egésztől,
mindentől
mi él.

Üresek
még a termek.
Te leszel benne a férfi,
s lesz ott egy gyermek?
úgy hívlak majd sors,
vagy úgy társ.
attól függ lesz-e
egyikünk hibás.
Vagy mi más?
Lehetne minden jó.
Itt a pont, és nincs több szó.