Virraszto

Szerelem. Ha tudnam mit jelent, amikor ott van az a valaki. De nem tudom. A lelkem erzi öt, de a kezem nem erintheti, igy hianyzik. Csak azt tudom, hogy mit szeretnek, azt meg nem, hogy kivel. Aki mindezt az erzest megszemelyesiti, az mindig valtozik es nem lelt meg otthonra senkiben. Vissza szeretnem szerezni a szent szerelmet, vagyom arra a valamire ami a szivemben van, es az univerzum mindent összefogo energiajabol hoztam. En is csak arra vagyok amire minden nö, es ugyanattol felek amitöl minden ember. Szeretnek valakinek en lenni A nö, es szeretnek valakinek en lenni majd Az anya. Es szeretnem ha vagyakkal eltelve szeretnek, szivböl, es testböl is, mert mindkettö jelenti az embert. Igy teljes. Szeretnem ha a  szerelmeskedes arrol szolna, amiröl valojaban szol: arrol, hogy ket ember a fizikai sikon a legmagasabb szinten beteljesiti a szerelmet. Es nem szeretnek mar senkit, aki csak kiöli belölem ezt az erzest. Szeretnek ujra gyermeki lenni: öszinte es bizakodo.
Emlekszem egy napra az eletemböl. Arra a napra amikor rajzszakkörön beszelgettem egy lannyal. Okos volt, kedves. Tökeletes :) Es abban a pillanatban arra gondoltam, hogy ö lesz az en legjobb baratnöm. Bele nem eltem magam, mert megvoltak mar a baratai. Ugyanakkor, aki ismer az tudja, hogy nem sürün szoktam ilyeneket gondolni :D Alapvetöen magamnak valo vagyok, aki nem keresi a baratokat. De akkor valami felismeresem volt, hogy ö a lelkem egy resze. Es nem terveztem hogyan, nem tudtam, hogy mikor, vagy hogy egyaltalan eljön-e a nap, hogy ö is igy erzi majd: csak egyszerüen szerettem volna a mindennapjai reszese lenni. Ezzel a gyermeki bizakodassal, ezzel a " igyis jo, de ugyis" szeretettel, nyitott szivvel telve kene varnom a szerelemre is. Mert mar hosszu evek ota csak gyüjtöm, gyüjtöm azt a mely szeretetet, amit majd neki szeretnek adni. Es nem varok erte semmit. Pont hogy viszonozni szeretnek. Mert mar most is összetartozunk es ö eletben tart engem. Sok blokk, rossz minta, emlek elvakit es összezavar. Tiszta tudat allapotban pedig az Isteni szeretetben fürdök, ami mindennel hatalmasabb. De tudom es erzem, hogy azert születtem a földre, hogy megerinthessem a szeretetet, hogy megelhessem minden zegzugat. Meg fogom nyitni a szivem, es varni fogok. Varni vagy a holnapra, vagy a tiz ev mulvara, mar nem erdekel mikor es milyen aron, de szeretni akarok es szeretve lenni, es nem akarhogyan, hanem a legöszintebben, es a legodaadobban. Ez matol nem gondolat, es nem iras, hanem ima.