Egyszer elmegyek

Elmegyek majd én is, mint ahogyan az idő is elsuhan a fejünk felett, a viharfelhők is elvonulnak,és a nap sem ragyoghat ránk örökké.
Elmegyek, mert lábakat kaptam és mennem kell, mert ez ajándék, amit nem adhatok vissza mindig.
Hogy mit fogok csinálni ha elmegyek?
Nem tudom.
Valószínűleg nézem majd a csillagokat éjjel, csak úgy, és nem fog érdekelni semmi többé, még az sem, hogy átjár a hideg éjszaka, az sem, hogy lesz-e még meleg holnap.
Egy napon meg fogom nézni a csillagokat, és látni is fogom őket, mert aznap éjjel mindennél tisztább lesz majd az égbolt. A hideg hasítani fog, mint mindig, de többé már nem fogom érezni, mert a csillagok annyira gyönyörűek lesznek, hogy minden mást elfelejtek.