Szél szabdalta törött hajót
emésztik már tengerek,
Megöltek már szépet és jót
hozzád hazug emberek.
De kit okolnál, te ki voltál
dacos, büszke „széltoló”?
Te nevettél, ha belül sírtál,
te „senki hozzád nem való”!
De kit a mély már letaszított,
s onnan egyszer visszajött,
az lelkében tüzet szított
s szélhajózik víz fölött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése