A függés látszatboldogságai

Itt állok millió szálon függve, és ezek a szálak nem megtartanak hanem megkötöznek.
Nem kapaszkodók hanem csapdák.
Társat akartam, és társakkal lettem szeretet nélküli félember ,
ahelyett hogy egyedül lettem volna egész ember, méltósággal. Egy választásom maradt.
Azt mondani utoljára, hogy ELÉG. hogy VÉGE. hogy NEM.
Mindenkinek, mindennek. embereknek,a világnak, magamnak.
Ez nem gyávaság és félelem.
Az félelem amit most csinálok.
Isten mindent elvehet. el is vett.
Nincs más mint kezébe adni a sorsomat is.
Ha azt kéri: ne függj. akkor én elengedem a szálakat, amik folytanak, és nem tartanak,és tudom hogy nem fogok lezuhanni.
Ez adja meg nekem majd a biztonságot és nem egy férfi szerelme.