Az elengedés

Bizonyos személyek,tárgyak, történések, elavultak, fölöslegesek, nem igazak, nem nekem 'rendeltettek'. Ezeket teljesen el kell engednem.

Vannak dolgok, amiket csak egy rövid pillanatra vett el az élet majd visszaadta. Tudja, hogy jelenleg nélkülözhetetlenek a számomra, de tudtomra adta, hogy ezeknek sem tulajdoníthatok túlzott jelentőséget, és ezek is éppúgy mulandóak mint minden, így boldogságot nem meríthetek belőlük.

Van amit csak azért kell elengednem,mert ha tényleg az enyém visszatér. Most más dolgom van, most magammal van dolgom, és ebbe nem fér bele senkisem. Amit elveszít az ember megtanulja értékelni, és kényszerűségből mégis megtanul nélküle élni.
És ha ez megtörténik, Isten kinyújtja a kezét, és azt mondja: Tessék, itt van az angyalod.
Megérdemled, mert hagytad repülni, nem tépted le a szárnyait. És te sem féltél repülni így te is angyal vagy, így ő is tud már szeretni téged.
Itt derül ki, hogy igaz-e amit igaznak hittünk.
Itt kap jelentőséget ami jelentéktelen volt eddig.